Már 152 szócikk közül válogathatsz.

A Táncpédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes tudástár. Legyél Te is a Táncpédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Dienes Gedeon
Verzió: 8  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2010-03-06 16:33:02
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

Dr. [Dienes Valéria] fia


Dr. [Dienes Valéria] fia


Dienes Gedeon dr.
[Mozdulatművész], koreográfus, táncpedagógus, [táncteoretikus], [tánctörténész], tánckritikus, nyelvész, jogász
Budapest 1914. december 16. - Budapest 2005. október 1.
 
Gyermekkorában [Raymond Duncan] párizsi kolóniájában tanul un. "görög tornát" (1921-1922), később [Dienes Valéria] budapesti [mozdulatművészet]i iskolájában orkesztikát, majd az intézmény tanára, táncesztétikát és tánctörténetet tanít(1936-1944). 1924-től az iskola tánccsoportjának szólistája és gyakran koreográfusa.
Az ELTE-n magyar - francia - török szakon tanári (1939), Pécsett jogi doktorátust (1948) szerez.
Diplomata (Párizs, Moszkva stb. 1945-1952), az Akadémiai Kiadó angol és orosz szerkesztője (1953-1964), KKI (1964-1973), a Műv.kutató Int. oszt.vez. és szaktan. (1973-1991).
Számos Unesco-projekt résztvevője.
Az [ITI Táncbizottság]ának alapitó és vezetőségi tagja (1973-1985). 1979-től a [Nemzetközi Tánctanács] ([CID-Unesco]) tagja, főtitkárhelyettese és 1990-től tudományos és kommunikációs igazgatója. A [Tánc Világszövetség] ([WDA]). Tudományos Bizottságának igazgatója. Több nemzetközi balettverseny (Várna, Moszkva, Osaka, Houlgate, Párizs, Stockholm, Rieti, Monaco, Novoszibirszk stb.) zsüritajga.
 
1991-ben alapítja az [Orkesztika Alapítvány]t és 1993-tól aktív szerepet vállal a magyar modern táncművészet hagyományainak újjáélesztésében a [Magyar Mozdulatkultúra Egyesület] keretei közt. Munkájának egyik eredményeként az [Orkesztika Iskola] nem csak a - Mirkovszky-féle - korai ágban él tovább (Növendékei [Fenyves Márk] és [Pálosi István]).
 
Számos tudományos előadás: Californiai Egyetem, Essen, Torino, Róma, stb., kilenc hazai és külföldi tánclexikon munkatársa, több tánckiadvány szerkesztője ([Tánctudományi Tanulmányok], [Hungarian Dance News]). Többszáz tánccikk és tanulmány szerzője, pl.  Reformok a balett történetében. [TTT] 1958; Gondolatok a táncról és a pantomimról. TTT 1959/60; A mozgó emberi test és környezete.TTT 1961/62; A Pécsi Balett repertoárjának koreográfiai elemzése.TTT 1967/68;  Tánc. A Müvészetek. Minerva nagy képes enc. 1973; Balett Magyarországon.Magyar Táncművészet (1983); Balett vidéken 1945 és 1985 között.A színpadi tánc története Magyarországon. (1985);  Campusok és tánckutatás az USA-ban. Táncművészet (1987);  Isadora Duncan in Hungary. Proceedings Society of Dance History Scholars, Irvine (1987);  Dance Scholarship in Hungary. Documentation Beyond Performance. Dance Scholarship Today. Essen, 1989;.  Ballet: European by Birth.Dance Chronicle, London, 1995/2;  Isadora Svédországban.TTT 1994/95; Tíz év videótánc. TTT 1996/97; - Orchestics.Cairon, Univ. de Alcalá 1999/5;  A mozdulatművészet története. (2001, 2005).
 
Főbb koreográfiái: (általában társkoreográfusként)
Nézek szembe a nappal (1930),
Fegyverjáték (1931),
Hegyek Fantázia (1936),
A Ridikül - mozdulathumoreszk (1936),
Ra Isten előtt (1936).
 
Főbb szerepei:
Ganymedes – Prometheus (1921 koreográfus [Raymond Duncan]),
a továbbiakban koreográfus Dienes Valéria:
Hajnalvárás (1925),
A nyolc boldogság (1926),
halálkirályfi - A királykisasszony, aki sohasem nevetett (1928),
a pásztorfiú - Fehér Királyleány (1929),
a költő - Végtelen út vándora vagyok (1930),
Imre herceg - Szent Imre Misztérium (1930),
az Ember - Hódolat Krisztus Királynak Mozdulatköltemény (1932),
Lajos - Rózsák Szentje Misztérium (1932),
a magvető - A Magvető parabolajáték(1933),
a vőlegény - A Tíz Szűz parabolajáték(1934),
a spártai apa, a harcos szellem, a római katona - A gyermek útja Kórusdráma (1935),
Kék Álom (1936), A Ridikül (1936), Diákálom Mozdulathumoreszkek (1936),
Árpád, IV. Béla király - Patrona Hungariae misztériumjáték(1938),
Elégedetlen úr - Az elveszett garas (1940 koreográfus Molnár István),
Aidoneusz, Zeus - Persephoneia (1941 koreográfus Geggus Kornélia),
Mezítláb (2004 koreográfus Fenyves Márk, Pálosi István)
 
Kitüntetései:
Szabadság Érdemrend, bronz (1946),
Positano díj (1973),
a Magyar Köztársasági Érdemrend Aranykeresztje (1993),
az [MTSZ] Életműdíja (2001),
NKÖM Miniszteri Elismerés (2004)

 






Médiapédia Patikapédia Netpédia Jógapédia Vinopédia Webfazék Mammutmail
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia internetes tudástár jóga tudástár borászati tudástár receptek online nagy fájlok küldése