Már 152 szócikk közül válogathatsz.

A Táncpédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes tudástár. Legyél Te is a Táncpédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Magyar Táncművészeti Főiskola
Verzió: 17  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2010-03-02 00:27:05
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

1950-ben alapított állami táncművészeti képzőintézmény.

Eredeti néven: [Állami Balett Intézet]

 

 

A balettművészek iskolaszerű képzése szervezett módon 1937-ben indult meg a Magyar Királyi Operaházban Budapesten.
Ezt egészítette ki 1949-ben a Táncművészeti Iskola.
A két intézmény egyesítésével jött létre 1950-ben az Állami Balett Intézet ([ÁBI]). (54/1951. MT. rendelet.)
 
Az intézeten belül általános iskola és gimnázium is létesült.
Ma a közoktatás a Magyar Táncművészeti Főiskola nyolc osztályos Nádasi Ferenc Gimnáziumának keretén belül folyik.
 
A középfokú végzettséget adó balettművész oklevelet 1975-ben felsőfokú szakképesítésnek minősítették, majd 1983-ban az intézetet Főiskolává szervezték át.
 
Első otthonából (Andrássy út 25) többszöri bővítés után 2002 novemberében költözött át a 12 balett-termet magába foglaló új oktatási központjába, amely 2004 nyarán két újabb épülettel köztük a 100 férőhelyes diákotthonnal bővült főiskolai "campus" formájában (1145, Columbus u. 87).
Az Állami Balett Intézet igazgatói:
[Lőrinc György] (1961-ig),
[Hidas Hedvig] (1972-ig),
[Kún Zsuzsa] (1979-ig),
[Dózsa Imre] (1991-ig),
[Gál Jenő] (1998-ig),
[Dózsa Imre] 1998-2006 főigazgatóként.
Rektorok 2006-tól:
ifj. [Nagy Zoltán] 2006-2008
Dr. Jakabné dr. [Zorándi Mária] 2009-től
 
A Magyar Táncművészeti Főiskola tanszékei 2004-ben: Klasszikus Balett, Néptánc, Modern Tánc, Pedagógus- és Koreográfus-képzés, Tánctudományi és Művelődés-elméleti, Zenei Tanszék, valamint Idegen nyelvi Lektorátus.
Van nappali, esti és levelező tagozat.
 
A Balettművész-szakon a képzési idő 10 év ((8-10 éves kortól).
A Vaganova-módszerrel tanított szaktárgyak: klasszikus balett, pas de deux, repertoár, továbbá színészi játék, történelmi társastánc, néptánc, modern tánc, gimnasztika, modern társastánc.
Az elméleti tárgyak: tánctörténet, zene-, művészet- és művelődéstörténet, idegen nyelv, speciálkollégiumok. A 10. tanévben színházi gyakorlatokon vesznek részt, szakdolgozatot írnak, és záróvizsgát tesznek.
A néptánc-színházi táncművész szak 1971-ben középfokú néptánc tagozatként indult 4 éves képzési idővel, majd 1992-ben színházi táncképzéssel bővült, és 1998-ben főiskolai rangot kapott. Azóta hat éves képzési idejű. A növendékek 14 éves korban kezdik. –
 
Az 1955-ben indult táncpedagógus szak képzési ideje 4-8 félév, az alábbi szakirányokban: klasszikus balett, néptánc, társastánc, modern tánc, gyermektánc. Kihelyezett tagozatok vannak Kecskeméten, Nyíregyházán, Pécsett és Szombathelyen.
 
A koreográfus-szak esti tagozaton, négy éves alapképzés keretében 1998 óta működik. A választott műfaj (balett, néptánc, modern tánc) mellett művészetelméleti, kultúrtörténeti, esztétikai, szcenikai tárgyakat tanulnak. A záróvizsga önálló koreográfia bemutatásából és elméleti részből áll.
 
A táncelméleti szakíró szak célja a tánckritikusok és tánctudományi kutatók utánpótlásának biztosítása. A képzés ideje 6 félév.
 
A növendékek kiemelkedő teljesítményeit díjakkal jutalmazzák:
Keresztes Mária-emlékdíj,
Vécsey Elvira-emlékdíj,
Krystyna és Stephen Gogolak-díj.
 
A művészetoktatáshoz anyagi támogatást nyújt A Jövő Táncosaiért Alapítvány, a Noverre Táncművészeti Alapítvány, a Rábai Miklós Alapítvány a Néptáncművészetért és a Hóvirág Diákjóléti Alapítvány.
 
A növendékek  az Opera és más színházak előadásaiban vesznek részt, valamint év végi záróvizsgán az Operaházban. Ugyancsak a növendékek gyakorlását szolgálják a külföldi turnék „
Budapesti Ifjúsági Balett" néven (Németország, Svájc, Hollandia, Japán, Izrael, Libanon stb.).
 
A Magyar Táncművészeti Főiskola széles belföldi és külföldi kapcsolatokat tart fenn: itthon főleg a budapesti. Operaházzal, külföldön pedig pl. az amszterdami, a bécsi, a drezdai, az észak-karolinai, a kölni, a londoni, a madridi, a moszkvai, a rigai, a rotterdami, a stockholmi és a szentpétervári akadémiákkal.
 
Irodalom:
Lőrinc György: A balettművészet felé". Budapest. 1961;

Lőrinc György: A balettművészet felé, Budapest 1961;

Jubileumi évkönyv, Budapest. 1970;

Jubileumi évkönyv, Budapest. 2003;

Jubileumi évkönyv, Budapest 1970;

Jubileumi évkönyv, Budapest 2003;

Koegler: „Balettlexikon - Állami Balett Intézet, Budapest. 1977.

Koegler: Balettlexikon - Állami Balett Intézet, Budapest 1977.

 
Képzések:
- balettművész
- néptánc-színházi táncművész
- táncpedagógus
- táncpedagógus-egészségtan tanár
- koreográfus
- táncelméleti szakíró
- tánctörténet tanár szakirányú továbbképzés
 
2004 óta:
A Magyar Táncművészeti Főiskola képzéseit a Táncművészképző Intézet és a Koreográfus- és Táncpedagógus-képző Intézet keretei között szervezi.
A korábbi főiskolai oktatási szisztéma a bolognai folyamat hatására átalakult, és ma már többciklusú (BA/MA) képzés működik a táncművészeti felsőoktatásban is.
 
 

A Magyar Táncművészeti Főiskola története

az MTF-hu-ról


az [mtf.hu]-ról

 


Az iskolarendszerű táncművészképzés Magyarországon alig több mint hatvan évre tekint vissza. Az utóbbi fél évszázad eredményei pedig szinte teljes egészében a Magyar Táncművészeti Főiskolához kapcsolódnak. A balettnövendékek oktatása államilag szervezett módon elsőként a Magyar Királyi Operaházban indult meg 1937-ben. Ezt egészítette ki 1949-ben a Táncművészeti Iskola. A két intézmény egyesítésével jött létre 1950-ben az Állami Balett Intézet, amely 1990 óta viseli mai nevét.

A balettművészképzés egyedülálló életkori sajátosságai miatt az intézeten belül általános iskola és gimnázium is létesült. Ma a közoktatás a Főiskola nyolc osztályos Nádasi Ferenc Gimnáziumának keretén belül folyik és már negyedik osztályos tanulókat is oktatunk. A kezdetben középfokú végzettséget adó balettművész oklevelet 1975-ben felsőfokú szakképesítésnek minősítették, majd 1983-ben az intézetet Főiskolává szervezték át.

Hosszú évtizedekig a Főiskola központi helyiségei, valamint az általa fenntartott Nádasi Ferenc Gimnázium a VI. kerület, Andrássy út 25. szám alatti, volt Dreschler-palotában működött. Hosszabb-rövidebb ideig tartó szétszórtság után 1976-ban a VII. kerületi Kazinczy utcában új balett-termek épültek. 1987-ben emelet-ráépítéssel további három terem csatlakozott a meglévő öthöz. 2001-ben vehette birtokba a Táncművészeti Főiskola a XIV. kerület, Columbus utca 87-89. szám alatti oktatási-igazgatási épületet, majd a következő évben a 12 vadonatúj balett-termet. 2004 őszétől a Főiskola Diákotthona is a "campus"-ra költözött.

Az Állami Balett Intézet első, alapító igazgatója Lőrinc György volt. Őt 1961-ben Hidas Hedvig, majd 1972-ben Kún Zsuzsa követte. 1979-től 1991-ig Dózsa Imre irányította a Főiskolát, 1983-tól főigazgatóként. Palovecz János egy tanévre szóló megbízása után 1992-1998 között Gál Jenő vezette az intézményt. 1998 óta a főigazgató ismét Dózsa Imre volt. Őt 2006-2008 között a tragikusan fiatalon elhunyt ifj. Nagy Zoltán követte. Az intézmény rektora 2009 májusától Dr. Jakabné Dr. Zórándi Mária.

 

Jelenleg érvényes alapító okirata

Jelenlegi képzési struktúra

 

Szerző: Dienes Gedeon 2004 és mások, kiegészítette Fenyves Márk 2010

 






Médiapédia Patikapédia Netpédia Jógapédia Vinopédia Webfazék Mammutmail
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia internetes tudástár jóga tudástár borászati tudástár receptek online nagy fájlok küldése