Már 155 szócikk közül válogathatsz.

A Táncpédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes tudástár. Legyél Te is a Táncpédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!



1950-ben alapított állami táncművészeti képzőintézmény.

Eredeti néven: Állami Balett Intézet

 

 

A balettművészek iskolaszerű képzése szervezett módon 1937-ben indult meg a Magyar Királyi Operaházban Budapesten.
Ezt egészítette ki 1949-ben a Táncművészeti Iskola.
A két intézmény egyesítésével jött létre 1950-ben az Állami Balett Intézet (ÁBI). (54/1951. MT. rendelet.)
 
Az intézeten belül általános iskola és gimnázium is létesült.
Ma a közoktatás a Magyar Táncművészeti Főiskola nyolc osztályos Nádasi Ferenc Gimnáziumának keretén belül folyik.
 
A középfokú végzettséget adó balettművész oklevelet 1975-ben felsőfokú szakképesítésnek minősítették, majd 1983-ban az intézetet Főiskolává szervezték át.
 
Első otthonából (Andrássy út 25) többszöri bővítés után 2002 novemberében költözött át a 12 balett-termet magába foglaló új oktatási központjába, amely 2004 nyarán két újabb épülettel köztük a 100 férőhelyes diákotthonnal bővült főiskolai "campus" formájában (1145, Columbus u. 87).
Az Állami Balett Intézet igazgatói:
[Lőrinc György]? (1961-ig),
[Hidas Hedvig]? (1972-ig),
[Kún Zsuzsa]? (1979-ig),
[Dózsa Imre]? (1991-ig),
[Gál Jenő]? (1998-ig),
[Dózsa Imre]? 1998-2006 főigazgatóként.
Rektorok 2006-tól:
ifj. Nagy Zoltán 2006-2008
Dr. Jakabné dr. Zorándi Mária 2009-től
 
A Magyar Táncművészeti Főiskola tanszékei 2004-ben: Klasszikus Balett, Néptánc, Modern Tánc, Pedagógus- és Koreográfus-képzés, Tánctudományi és Művelődés-elméleti, Zenei Tanszék, valamint Idegen nyelvi Lektorátus.
Van nappali, esti és levelező tagozat.
 
A Balettművész-szakon a képzési idő 10 év ((8-10 éves kortól).
A Vaganova-módszerrel tanított szaktárgyak: klasszikus balett, pas de deux, repertoár, továbbá színészi játék, történelmi társastánc, néptánc, modern tánc, gimnasztika, modern társastánc.
Az elméleti tárgyak: tánctörténet, zene-, művészet- és művelődéstörténet, idegen nyelv, speciálkollégiumok. A 10. tanévben színházi gyakorlatokon vesznek részt, szakdolgozatot írnak, és záróvizsgát tesznek.
A néptánc-színházi táncművész szak 1971-ben középfokú néptánc tagozatként indult 4 éves képzési idővel, majd 1992-ben színházi táncképzéssel bővült, és 1998-ben főiskolai rangot kapott. Azóta hat éves képzési idejű. A növendékek 14 éves korban kezdik. –
 
Az 1955-ben indult táncpedagógus szak képzési ideje 4-8 félév, az alábbi szakirányokban: klasszikus balett, néptánc, társastánc, modern tánc, gyermektánc. Kihelyezett tagozatok vannak Kecskeméten, Nyíregyházán, Pécsett és Szombathelyen.
 
A koreográfus-szak esti tagozaton, négy éves alapképzés keretében 1998 óta működik. A választott műfaj (balett, néptánc, modern tánc) mellett művészetelméleti, kultúrtörténeti, esztétikai, szcenikai tárgyakat tanulnak. A záróvizsga önálló koreográfia bemutatásából és elméleti részből áll.
 
A táncelméleti szakíró szak célja a tánckritikusok és tánctudományi kutatók utánpótlásának biztosítása. A képzés ideje 6 félév.
 
A növendékek kiemelkedő teljesítményeit díjakkal jutalmazzák:
Keresztes Mária-emlékdíj,
Vécsey Elvira-emlékdíj,
Krystyna és Stephen Gogolak-díj.
 
A művészetoktatáshoz anyagi támogatást nyújt A Jövő Táncosaiért Alapítvány, a Noverre Táncművészeti Alapítvány, a Rábai Miklós Alapítvány a Néptáncművészetért és a Hóvirág Diákjóléti Alapítvány.
 
A növendékek  az Opera és más színházak előadásaiban vesznek részt, valamint év végi záróvizsgán az Operaházban. Ugyancsak a növendékek gyakorlását szolgálják a külföldi turnék „
Budapesti Ifjúsági Balett" néven (Németország, Svájc, Hollandia, Japán, Izrael, Libanon stb.).
 
A Magyar Táncművészeti Főiskola széles belföldi és külföldi kapcsolatokat tart fenn: itthon főleg a budapesti. Operaházzal, külföldön pedig pl. az amszterdami, a bécsi, a drezdai, az észak-karolinai, a kölni, a londoni, a madridi, a moszkvai, a rigai, a rotterdami, a stockholmi és a szentpétervári akadémiákkal.
 
Irodalom:
Lőrinc György: A balettművészet felé, Budapest 1961;

Jubileumi évkönyv, Budapest 1970;

Jubileumi évkönyv, Budapest 2003;
Koegler: Balettlexikon - Állami Balett Intézet, Budapest 1977.
 
Képzések:
- balettművész
- néptánc-színházi táncművész
- táncpedagógus
- táncpedagógus-egészségtan tanár
- koreográfus
- táncelméleti szakíró
- tánctörténet tanár szakirányú továbbképzés
 
2004 óta:
A Magyar Táncművészeti Főiskola képzéseit a Táncművészképző Intézet és a Koreográfus- és Táncpedagógus-képző Intézet keretei között szervezi.
A korábbi főiskolai oktatási szisztéma a bolognai folyamat hatására átalakult, és ma már többciklusú (BA/MA) képzés működik a táncművészeti felsőoktatásban is.
 
 

A Magyar Táncművészeti Főiskola története

az mtf.hu-ról

 

Az iskolarendszerű táncművészképzés Magyarországon alig több mint hatvan évre tekint vissza. Az utóbbi fél évszázad eredményei pedig szinte teljes egészében a Magyar Táncművészeti Főiskolához kapcsolódnak. A balettnövendékek oktatása államilag szervezett módon elsőként a Magyar Királyi Operaházban indult meg 1937-ben. Ezt egészítette ki 1949-ben a Táncművészeti Iskola. A két intézmény egyesítésével jött létre 1950-ben az Állami Balett Intézet, amely 1990 óta viseli mai nevét.

A balettművészképzés egyedülálló életkori sajátosságai miatt az intézeten belül általános iskola és gimnázium is létesült. Ma a közoktatás a Főiskola nyolc osztályos Nádasi Ferenc Gimnáziumának keretén belül folyik és már negyedik osztályos tanulókat is oktatunk. A kezdetben középfokú végzettséget adó balettművész oklevelet 1975-ben felsőfokú szakképesítésnek minősítették, majd 1983-ben az intézetet Főiskolává szervezték át.

Hosszú évtizedekig a Főiskola központi helyiségei, valamint az általa fenntartott Nádasi Ferenc Gimnázium a VI. kerület, Andrássy út 25. szám alatti, volt Dreschler-palotában működött. Hosszabb-rövidebb ideig tartó szétszórtság után 1976-ban a VII. kerületi Kazinczy utcában új balett-termek épültek. 1987-ben emelet-ráépítéssel további három terem csatlakozott a meglévő öthöz. 2001-ben vehette birtokba a Táncművészeti Főiskola a XIV. kerület, Columbus utca 87-89. szám alatti oktatási-igazgatási épületet, majd a következő évben a 12 vadonatúj balett-termet. 2004 őszétől a Főiskola Diákotthona is a "campus"-ra költözött.

Az Állami Balett Intézet első, alapító igazgatója Lőrinc György volt. Őt 1961-ben Hidas Hedvig, majd 1972-ben Kún Zsuzsa követte. 1979-től 1991-ig Dózsa Imre irányította a Főiskolát, 1983-tól főigazgatóként. Palovecz János egy tanévre szóló megbízása után 1992-1998 között Gál Jenő vezette az intézményt. 1998 óta a főigazgató ismét Dózsa Imre volt. Őt 2006-2008 között a tragikusan fiatalon elhunyt ifj. Nagy Zoltán követte. Az intézmény rektora 2009 májusától Dr. Jakabné Dr. Zórándi Mária.

 

Jelenleg érvényes alapító okirata

Jelenlegi képzési struktúra

 

Szerző: Dienes Gedeon 2004 és mások, kiegészítette Fenyves Márk 2010

 


A szócikkhez társított címkék:
balett , főiskola , kortárs , modern , modern tánc , néptánc , pedagógia , színpadi tánc , tánctudomány

A szócikk alá tartozó bejegyzések:

Hirdetés