Már 155 szócikk közül válogathatsz.

A Táncpédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes tudástár. Legyél Te is a Táncpédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!



Dr. Dienes Valéria 

Dr. Geiger Valéria

Dr. Dienes Pálné


(Szekszárd, 1879. május 25. – Budapest, 1978. június 8.)

Filozófus, fordító, koreográfus, mozdulatművész, (tánc) pedagógus, táncteoretikus
Az új színpadi táncművészet magyar úttörője
A magyar táncelmélet az orkesztika megalkotója
Édesapja Geiger Gyula, liberális szellemű ügyvéd és lapszerkesztő volt, édesanyja Benczelits Erzsébet tanárnő. A Geiger család rokonságban állt a szintén szekszárdi Babits családdal, s egy ideig közel is laktak egymáshoz. Valéria gyermekkorában néha találkozott a nála négy évvel fiatalabb Babitscsal, s hogy az író is ismerte, arra a legjobb bizonyíték, hogy Halálfiai című regénye egyik szereplőjét, a rendkívül művelt, tudománnyal és filozófiával foglalkozó, Freud és Bergson műveiből idéző Hintáss Gittát – Geiger Valériáról mintázta.
A szekszárdi és a pápai felsőbb leányiskola elvégzése után a Győri Állami Tanítóképzőben 1897-ben tanítói, a budapesti Erzsébet Nőiskolában 1901-ben polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. Érdekesség, hogy két „oklevél“ megszerzése sem volt elég az érettségi bizonyítványhoz, s mivel a budapesti tudományegyetemen kívánta folytatni tanulmányait, ahhoz előbb – a budapesti Bujkovszky utcai reáliskolában magánúton – érettségi vizsgát kellett tennie. A budapesti tudományegyetem matematika–fizika (valamint filozófia-esztétika) szakán elsősorban br. Eötvös Loránd, Beke Manó és Alexander Bernát előadásait hallgatta, a Zeneakadémián pedig zeneszerzést és zongorát tanult Szendi Árpádnál.
Egyetemi évei alatt ismerkedett meg Dienes Pállal, a később nemzetközi hírnevet szerzett matematikussal. A Dienesek régi protestáns nemesi családból származtak. Dienes Pálnak hét testvére volt, egyikük Dienes László, a tanácskormány népbiztosa, a Fővárosi Könyvtár vezetője, aki 1913-ban feleségül vette Götz Irént, az első magyar női egyetemi tanárt.
Geiger Valéria bölcsészdoktori értekezését 1905-ben védte meg matematikából, fizikából, filozófiából és esztétikából. Néhány hónappal későbbi házasságkötése után azonban már Dienes Valéria néven ismerte meg a tudományos élet. Az ifjú házaspár a 20. század első évtizedében igen élénk társasági életet élt. Baráti körükhöz tartozott - többek között - Jászi Oszkár, Madzsar József, Madzsar Alice, Lesznai Anna és Szabó Ervin.
Valéria pályafutásának kezdetén filozófiai és pszichológiai cikkeket írt a Huszadik Századba, valamint igen nagy feltűnést keltő előadásokat tartott a Társadalomtudományi Társaság Szabad Iskolájában. Matematikai tanulmányait az 1908–1909-es tanévben a párizsi Sorbonne-on folytatta: második doktori vizsgájának letétele után a Francia Tudományos Akadémián Picard professzor mutatta be a tehetséges tudósjelöltet. Dienes Valéria volt a második nő, akinek tudományos munkája a „halhatatlanok“ elé került.
Ezt követően még két tanévet töltött Párizsban ösztöndíjjal, ahol Henri Bergson filozófiai előadásait hallgatta, akivel annyira összebarátkozott, hogy megkapta tőle – egyetlenként – műveinek magyarra fordítási jogát. Később lefordította Bergson több művét magyarra, sőt David Hume, John Locke, René Descartes írásait is az ő révén ismerhette meg a magyar közönség.
Dr. Dienes Valéria 1912 körül Máté Olga felvétele

Párizsi tartózkodása alatt háromszor látta Isadora Duncan-t, a modern „szabad tánc“ úttörőjét, és látogatta Raymond Duncan "görög torna" tanfolyamait, amelyek nagy hatást tettek rá. Amikor 1912-ben hazatért, baráti körben (Gödöllő-i Művésztelep, Huszadik század köre, Tisztviselő telepi értelmiségiek, Gyermektanulmányi Társaság, Feministák Egyesülete) bemutatta és elmagyarázta a Duncan-féle természetes tánc mozdulatanyagát, majd a nagy érdeklődés hatására tanfolyamot indított, de saját maga - mint komoly filozófus - szégyelt nyilvánosan tánctanítással foglalkozni, ezért 1917-ig Bertalan Vera nevű barátnőjének tanította be a görög torna gyakorlatait óráról órára.

Erről és a Duncan-féle görög tornáról szólt ismertető cikke a Magyar Iparművészet 1915. évi 7-8. számában "Művészet és testedzés" címmel. Ez volt a modern táncról szóló első publikáció hazánkban. 1912-től haláláig, kidolgozta mozdulatelméletét: Orkesztika néven, a Duncan-Dienes féle mozdulatrendszert, melyben a mozdulatot tudományosan elemezte és fejezetekbe rendszerezte négy alapvető összetevője alapján: Plasztika (tér), Ritmika (idő), Dinamika (erő), Szimbolika (kommunikáció - kifejezés). 1919-re férjével együttműködve kidolgozta a tánc lejegyzésére szolgáló mozdulatírását (orcheográfia).
A 1910-es évek orkesztikájának nemcsak a mozdulatanyaga volt világszínvonalú modern, hanem a vele összhangban lévő szöveg vagy dallam is , tanítványai Ady és Babits verseire, sőt 1917-ben már Bartók zenéjére is táncoltak. Mozdulatművészetét a nagy nyilvánosság előtt először 1917. április 1-én az Uránia Színházban mutatta be növendékeivel. 1919-ig vezette korai Orkesztikai Iskoláját, majd emigrációja alatt azt Mirkovszky Mária - tanítványa - és férje Detre Szilárd folytatták. A Tanácsköztársaság idején előadásokat tartott a Társadalomtudományok Szabad Iskolájában, továbbá tervezetet készített a női testnevelés megreformálására. A bukás után a családnak menekülni kellett. Bécsben telepedett le és orkesztikát tanított a grinzingi Montessori Gyermekotthonban. Majd egy ideig Raymond Duncan nizzai és párizsi kolóniájában élt gyermekeivel.
1923-ban tért haza és folytatta mozdulatművészeti tanfolyamait, majd 1929-től állami képzési engedélyt nyert iskoláját vezette, mely 1944. március 18-ig működött, 1935-től Dr. Dienes Valéria Orkesztika Intézete névvel, 9 fiók (növendék) intézménnyel. Számos reform és kiemelkedő pedagógiai intézményben kapott szerepet általuk a mozdulati nevelés: pl. Új Iskola, Ranolder Intézet.
Dienes Valéria az 1920-as évektől nagyszabású mozdulatjátékokat is alkotott. Első művei, így például a Hajnalvárás (1925) a középkori misztériumok hatására születtek, később már elsősorban bibliai és történelmi témájú műveket komponált (Nyolc boldogság; Magvető; Szent Imre, Tíz szűz).

A modern táncosokat és „testművelőket” összefogó Mozdulatkultúra Egyesület társelnöke és elnökeként 1929-től 1945-ig tevékenykedett. 1951-re a teljes modern tánc műfaját betiltották. Ekkor orkesztikai munkásságból kiindulva kidolgozta a Bergson eszméin alapuló evolúciós logika elméletét, egyúttal filozófiai gondolkodásában erősödött a miszticizmus is. A második világháború után elsősorban vallásfilozófiai tanulmányokat folytatott, és sokat fordított. A városmajori imaházban vallásfilozófiai lelkiórákat is tartott.

 

A tudós asszony, aki a Galilei Kör alapító tagja volt, 1927-től részt vett az Aquinói Szent Tamás Társaság munkájában is. Bergson-fordításai ugyanakkor a magyar filozófiai szaknyelv megújítását, irodalmi rangra emelését is jelentették. Műfordítói tevékenységét már 1934-ben Baumgarten-díjjal ismerték el.

 
Dienes Valéria élete végéig megőrizte szellemi frissességét, utolsó előadását 96 évesen 1975-ben, a tihanyi Nemzetközi Szemiotikai Kongresszuson tartotta.

Elismerések:
Baumgarten Díj 1934,
Gyémántoklevél ELTE 1966,
Poszthumusz Életmű-díj Magyar Táncművészek Szövetsége 2006

Főbb művei – koreográfiák:
Hajnalvárás. Misztériumjáték bizánci görög dallamokra. Zeneakadémia kamaraterme, 1925;
A nyolc boldogság. Misztériumjáték Zeneszerző: Bárdos Lajos. A bevezetőt Prohászka Ottokár mondta. Belvárosi Színház, 1926; Miskolc, 1927; Székesfehérvár, 1927;
Szent Imre misztérium 1931;
A tíz szűz. Evangéliumi parabolajáték. Zeneszerző: Bárdos Lajos. Ottokár Kultúrház, 1934;
Hamupipőke. Mozdulatjáték. Ottokár Kultúrház, 1934;
A gyermek útja (1000 szereplős mozdulatdráma a Városligetben az Iparcsarnok elé emelt 7 szintes színpadon) 1935;
Hófehérke. Mozdulatjáték. Zeneakadémia kamaraterme, 1940;
Boldog Margit. Misztériumjáték Budapest, Vendel u.-i Liszt-terem, 1941;

Főbb művei – írások:
Valóság-elméletek. Egyetemi doktori értekezés Geiger Valéria néven. Budapest, 1905;
A zenei alkotás és hatás lélektanáról. – Lélektani megjegyzések a programzenéről. Huszadik Század, 1906;
Royce erkölcstana és az etikai racionalizmus. Huszadik Század, 1907;
Művészet és testedzés. Magyar Iparművészet XVIII. évf. 7-8. szám, 1915;
Bergson filozófiájának alapgondolatai. Religio, 1929;
A mozdulatról. Táncművészeti Értesítő, 1964;
A relatív kinetika alapvonásai. Tánctudományi Tanulmányok. 1965/66. Budapest, 1967;
A mozdulatritmika alapvonalai. Tánctudományi Tanulmányok. 1969/70. Budapest, 1970;
A szimbolika főbb problémái. Táncművészeti Értesítő, 1974;
Az embertest beszéde. Vigilia, 1977;
A szimbolika főbb problémái. Kultúra és szemiotika. Budapest, 1981;
Dienes Valéria (Művek.) Válogatta, bevezető tanulmányt írta Töttős Gábor. Szekszárd, 1981; 2003;
Hajnalvárás. Elmélkedések, versek. Szerk. Belon Gellért. Budapest, 1983;
Miénk az idő. Emlékezések, televíziós interjú. Válogatta, szerk. Rozgonyi Péter, Rozgonyiné Bóna Ilona. Budapest, 1983;
Orkesztika – mozdulatrendszer. Szerk. Dienes Gedeon. Budapest, 1995;
A plasztika profil tagozata. Mozdulatművészeti sorozat. Budapest, 2000;
D. V. önmagáról. Szerk., az életrajzot írta Szabó Ferenc. Mai írók és gondolkodók. Szeged, 2001;
Az orkesztikai iskola története képekben. D.V. írásaiból vál. Fenyves Márk. Mozdulatművészeti sorozat. Budapest, 2001, 2. kiadás: 2005;
Az ima. Szerk. Dienes Maya, Budapest, 2009;
A tánc az embertest beszéde. Mozdulatművészeti sorozat. Budapest, 2009.

Róla szóló irodalom:
Vitányi Iván: Dienes Valéria. Táncművészet, 1978;
Dienes Valéria. A század nagy tanúi. Budapest, 1978;
Dienes Valéria. Szolgálat, 1979;
Dienes Valéria. Új Ember, 1983. október 9.;
Deme Tamás: Dienes Valéria mozdulat- és eszmélet-rendszere. In Távlatok, Bp. 1996/5.;
Lenkei Júlia: Az észtornász. Dienes Valéria (1879-1978). In: Asszonysorsok a 20. században. Szerk. Balogh Margit, S. Nagy Katalin. Budapest, 2000.;
Dr. Dienes Gedeon: A Mozdulatművészet története. Mozdulatművészeti sorozat. Budapest. 2001, 2005.
Mozgókép és Audió:
A Huszadik század tanúi: Beszélgetés Dienes Valériával. 2 részes televíziós interjú Vitányi Iván, MTV 1975;
Vezér Erzsébet interjúja - Hanganyag a Petőfi Irodalmi Múzeumban;
Dienes Valéria 130 éves. Szerk. Kovács Gergelyné Katolikus Rádió 2009;
Milleneumi mesék - Mert szabad vagyok... Képek Dienes Valéria életéből. Játékfilm 25 percben rend. Molnár György, kor. Fenyves Márk MTV - Ezüsthajó Produkció 2000;
Mennyei Színjáték; Hajnalvárás 1925-2001; koreográfiai rekonstrukciók Orkesztika Alapítvány.
Források-Kutatóhelyek:
OSZK;
FSZEK;
OPKMI;
OSZMI - Táncarchívum;
Wosinsky Mór Megyei Múzeum – Babits Emlékház Szekszárd;
Orkesztika Alapítvány – Mozdulatművészeti Gyűjtemény (OA-MGYKA).

Források-On-line:

irta: Dienes Maya, Dr. Dienes Gedeon, Fenyves Márk


 


A szócikkhez társított címkék:
görög torna , modern tánc , mozdulatművészet , orkesztika , táncelmélet

A szócikk alá tartozó bejegyzések:

Hirdetés