A modern tánc a 19.-20. századforduló táncforradalmából születő táncművészeti irányzatok összefoglaló neve. E modern irányzatok szülőhelye Európa és Amerika. Magyarországon ezt, a két világháború közt virágzó, a negyvenes évek végén, ideológiai-politikai okokból elnémított, de máig tovább élő művészeti mozgalmat, mozdulatművészetnek hívjuk.
Képviselőit, nagyfokú szabadság, individuális stílus, előadásmód és technika jellemzi (minden iskola egyedi). Függetlenítették magukat a kanonikus, technikai alapra helyezett [klasszikus tánc]? (balett) kifejezési módjától, stílusától.
Megjelenésükig az individuum ilyen nagyfokú szabadsága nem volt tapasztalható egyetlen táncművészeti mozgalomban sem, így nem véletlen hogy a mozgalom egyes irányzatait szabad táncnak nevezzük.
E művészet valóságtartománya, az emberi mozdulat. Formavilágának a [mozdulatlehetőségek]? szabják határát, melyből a teremtő képzelet választja ki a céljának megfelelőt, így képes a művész akár a hétköznapi mozdulatot is művészetének eszközévé lényegíteni.
A mozdulatművész egyszerre alkotó, előadóművész és többnyire művészpedagógus, akit mozdulatművészeti individualizmusa folytonos megújulásra, változásra késztet, műve ezért naprakész kortárs művészet. A mester-tanítvány sajátos viszonyában, saját, személyes világán keresztül a mester kalauzolja, vezeti önálló útjára, saját világának kapujába tanítványát. Az önálló, alkotó személyiség kialakítása a mozdulatművészek egyik legfontosabb képzési célja, eszköze a testet és szellemet egyaránt alakító szabadon képző technika. Szemben más táncművészeti irányzatok csak testre koncentráló technikájával, a mozdulatművészeti nevelés középpontjában elsődlegesen a testét birtokló, gondolkodó, cselekvő ember áll.
Rokoninak nevezhető kapcsolatuk "családfákban" mesélhető el. E családok, az egyes rendszerek, módszerek elméleti és gyakorlati tapasztalatainak tovább örökítői, többnyire a század eleje óta. E vonatkozásban a műfajt értékes (talán csak a [néptánc]?hoz hasonlítható típusú) tradíció jellemzi.
Az elődök szolgai másolása nem lehet cél, sem eszköz, a helyes út, mely egyszerre kényszer és szabadság az önálló felismerésen - megértésen - kifejezésen át vezet a mozdulatművész számára.
A mozdulatművészt képző módszerek célja a test, szellem, lélek harmonikus egységének felépítése, folytonos változtatásra érett művészek és pedagógusok nevelése.
E műfaj legfontosabb hagyománya a fejlődésre, megújulásra, egyéniségre, szabadságra való törekvés. Fejlődését a tradíció és progresszió egyaránt jellemzi.
irta Fenyves Márk eredetileg született 1999. jan. 28. - többszöri átirás után 2005.
