Isadora Duncan

(1877-1927)

amerikai táncosnő

A 20. századi táncművészet megújítója, szokás őt a modern tánc, [tánc modernizmus]?, „szülőanyjának” nevezni

 

Az általa képviselt individualista irányt az új színpadi táncművészet területén, szabad táncnak nevezzük. Meggyőződéses [balett tagadó]? volt, a formai kötöttségeket a táncban nem viselte el.

A mezítlábas táncos, az esztétikus, belülről jövő, egyéni táncolást hirdette tanításaiban és előadásaiban. Ő vezetett be a [koncert tánc]? vagy [tánc koncert]?, vagy, ahogy később nevezzük [pódium tánc]? formát. Ez még a balettra is hatással volt.

Tánca nem volt elbeszélő (narratív), de szorosan kötődött a zenéhez, annyira, hogy a kritikusai kifogásolták is. Hangulatok, természetes mozgások jellemezték.

Rendszerint koreográfiáit improvizációs módszerrel készítette.

Számos botrányt kavart szerte a világban. Többek közt szabad életvitelével, házasságaival, de már színpadi megjelenésével is. Meztelen táncolt, ami a kor igényeihez képest azt jelentette, khítonjából kilátszott térde és válla is.
1902.04.19. életében első alkalommal lépett fel, önálló műsorral az Uránia Tudományos és Film Színházban Budapesten, egy magyar impresszárió meghívására (Alexander Grosz???)

1904-ben iskolát Németországban, majd Párizsban és 1921-ben Moszkvában hozott létre.

 

Isadora Duncan tanítványai - az isadorable-ok (akiknek megadta a jogot, hogy a Duncan nevet használják):

(Forrás: Lillian Loeventhal: The Search for Isadora. The Legend and Legacy of Isadora Duncan. Princeton, 1993)

1. Anna Duncan

2. Erika Duncan

3. Irma Duncan (Oroszország)

4. Lisa Duncan (Franciaország)

5. Maria-Theresa Duncan (USA)